Az elmúlt évben alaposan feltártam a divat ellátási láncát, több mint 50 farmot és gyárat látogattam meg, hogy beszámoljak az "Olaszországban készült" és az "Egyesült Királyságban készült" jelzők változó természetéről. Amikor megtudtam, milyen hatalmasak ezek az ellátási láncok és hogy milyen kevés ruhadarab származik egyetlen forrásból, elgondolkodtam: létezik-e olyan összeállítható ruha, amely teljesen nyomon követhető?

Néhány hete kilenc márkát kértem fel, hogy egy-egy ruhadarabon keresztül meséljenek el ellátási láncuk történetét. Mivel mindegyikük más módszerekkel dolgozott és más anyagokra összpontosított, a végeredmény – végül két outfitet készítettünk – a kihívások és megoldások széles skáláját mutatja be. Egyes márkák közvetlenül együttműködnek a farmerekkel, hogy a természetes szálak forrásáig kövessék vissza azokat, míg mások olyan aggregátorokat használnak, akik "köteges nyomon követést" kínálnak, vagyis a termékeket egy kis szállítói csoporthoz vezetik vissza. Vannak, akik korszerű nyomonkövetési eszközöket tesztelnek, míg mások továbbra is Excel-táblázatokra hagyatkoznak. Néhány márka weboldalán már teljes értékű digitális termékútlevél (DPP) érhető el, míg mások még azt próbálják kitalálni, hogyan alakítsák át a nyomonkövethetőséget átláthatósággá.

Az eredmény egy olyan stratégiák keveréke, amelyet vállalkozása méretéhez és nyomonkövetési céljaihoz igazíthat. Bármelyik megközelítést is választja, a nyomonkövethetőség egyre sürgetőbbé válik. Ahogyan az érintett márkák is megjegyezték, az Európai Unió gyorsan halad a DPP-k bevezetése felé, és a nyomonkövethetőség elengedhetetlen a megfelelőség szempontjából. Hiszen ha nem tudja, honnan származnak a termékei, hogyan oszthatná meg ezt az ügyfelekkel, vagy hogyan javíthatna a folyamaton?

**Az együttműködés kulcsfontosságú**

Amikor Tamanna Mullen két éve elindította az Arth Atelier márkát, az volt a célja, hogy egy teljesen nyomon követhető márkát építsen. Azt hitte, ez egyszerű feladat lesz, hiszen a nulláról indult, és nem kellett átalakítania egy bonyolult, kiszervezett ellátási láncot. Mullen azonban hamar rájött, hogy ez nem ilyen egyszerű. "Gyorsan rádöbbentem, hogy a teljes nyomonkövethetőség nagyon nehezen érhető el," mondja. "Részben az a probléma, hogy a rendszer a tömegtermelésre épül."

A gyapjúval kezdve Mullen megkereste az established szövetgyártókat, remélve, hogy ők segíthetnek visszakövetni az anyagot a farmig. Kis, független márkaként azonban nem tudta teljesíteni a minimális rendelési mennyiségeket. Amikor pedig közvetlenül próbált együttműködni a gyárakkal, tisztítókkal és farmerekkel, hogy saját ellátási láncot építsen, minden lépésnél ugyanazzal a mennyiségi problémával szembesült. Végül egy középutat talált: olyan aggregátorokkal kötött partnertséget, akik az átláthatóságra és a nyomonkövethetőségre összpontosítanak. A gyapjú esetében a Nativával dolgozik együtt, amely blokklánc technológiával követi nyomon a termelés minden szakaszát. Ez lehetővé tette, hogy a gyapjut Uruguay egy regeneratív gazdálkodással foglalkozó farmjai csoportjáig kövesse vissza. (Az aggregátorok különböző forrásokból gyűjtik össze az anyagokat és értékesítik azokat a márkáknak. Egyesek kevés információt szolgáltatnak a származásról, míg mások, mint a Nativa, lehetővé teszik a márkák számára, hogy a termékeket néhány hitelesített forrásig – ha nem is egyetlenig – kövessék vissza.)

Az Arth Atelier nem egyedülálló abban, hogy partnerségekkel gyorsítja fel a nyomonkövethetőséget. A Reformation 2021 óta együttműködik a Fibretrace szövetnyomon-követési platformtal, hogy a farmerellátási láncának körülbelül felét nyomon kövesse. "Ez egy remek példa arra a megoldásra, amelyet a pilot projekt túl is bővítettünk, mert olyan technológiákat szeretnénk, amelyek növekedni tudnak és részévé válnak működésünknek," mondja Kathleen Talbot, a Reformation fenntarthatósági vezetője és üzemeltetési alelnöke.

Az ellátási lánc az ausztráliai Good Earth Cotton farmon kezdődik, amely regeneratív gazdálkodást folytat, és a Fibretrace társalapítói, David és Danielle Statham tulajdonában áll. Mielőtt a gyapjút... A Wathagar Ginning Company-nál a gyapotot egy speciális pigmenttel kezelik, amely fizikai nyomonkövetést tesz lehetővé. Ez a pigment érintetlen marad olyan folyamatok során, mint a fonás, szövés és festés, lehetővé téve a gyapot szkennelését és ellenőrzését az ellátási lánc minden lépésénél. Talbot megjegyzi: "A fő kihívásunk egy olyan tartós nyomkövetési módszer kifejlesztése volt, amely nem mosódik ki és nem csak egy címke. Mivel magába a szálba van ágyazva, biztosak vagyunk a megbízhatóságában, ezért bővítettük partnerségünket a Fibretrace-szel."

**A beszállítók bevonása**

Amikor tavaly az "Olaszországban készült" sorozatomról készítettem reportázst, a Gruppo Florence tulajdonában álló Facopel kalapgyártó említette, hogy 16 különböző munkaterületet kellett üzemeltetniük az öt különböző nyomonkövetési rendszer kezelésére, amelyeket a különböző márkapartnerek követeltek. Ez a helyzet gyakori a beszállítók körében, mivel a divatipar még nem állapodott meg egy univerzális nyomonkövetési szabványban, és az EU még mindig meghatározza a Digitális Termékútlevél részleteit.

A nyomonkövetésre összpontosító márkák számára a beszállítók meggyőzése az új gyakorlatok alkalmazásáról jelentős akadály. Talbot elmagyarázza: "Olyan beszállítókat igényel, akik osztják értékeinket és hajlandóak plusz erőfeszítést tenni. A márkáknak ki kell értékelniük, hogyan kommunikálnak a szállítókkal, hogyan támogatják őket a változások során, és hogyan kezelik a pénzügyi vagy működési kihívásokat. Ha egy beszállító évtizedek óta ugyanúgy csinálja a dolgokat, az tárgyalásokat és gondos változásmenedzsmentet igényel."

Gonzalo Pertile, a Theory fenntarthatósági alelnöke hangsúlyozza, hogy a nyomonkövetés inkább a kapcsolatok építéséről szól, mint a technológia fejlesztéséről. "Az emberekre fókuszálunk, nem a papírmunkára. A siker attól függ, hogy a csapatok együttműködnek, és hogy a szállítóktól a legfelső vezetésig mindenki támogatja a célt. A bizalom ösztönzi az információmegosztás nyitottságát." A Theory hosszú távú partnerségei, mint például az olasz Botto Giuseppe gyárral, kulcsfontosságúak voltak. A gyár alapítója kapcsolatba hozta őket az ausztráliai Congi Farmmal, amely ma már regeneratív gyapjút szállít az Atelier Wool kabátjukhoz.

Orlagh McCloskey, a Rixo társalapítója egyetért abban, hogy az erős, tartós kapcsolatok elengedhetetlenek a nyomonkövethetőséghez. A Rixo, amely 10. évfordulóját ünnepli, digitalizálja nyomonkövetési adatait a beszállítókkal, átállva a táblázatokról az Intertek és Trace For Good rendszerekre. McCloskey rámutat, hogy a következetes rendelések története segít elérni a beszállítói együttműködést. "A kezdetektől fogva ugyanazzal a beszállítóval dolgozunk, és én még időt is töltöttem a gyárukban. Láttam első kézből, hogyan vezethetnek a kiszámíthatatlan márkadöntések a pazarláshoz, ezért a termelés láthatósága számunkra elsődleges prioritás."

A hulladék csökkentése a Rixo egyik fő célja, és a szoros együttműködés a beszállítókkal – amelyet a nyomonkövetés tesz lehetővé – segít ennek elérésében. Bár gyakran digitális nyomtatást használnak a környezeti hatás csökkentésére, egyes termékek, mint a ferde szabású sálak, elhelyezési nyomtatást igényelnek. Közvetlen együttműködésben a beszállítóval McCloskey módosította a sálak mintáit és hosszúságát, hogy minimalizálja a hulladékot, egy olyan részletet, amely egyébként figyelmen kívül maradhatott volna. "Szükséges az átláthatóság és a rugalmasság a beszállítókkal, hogy közösen találjunk megoldásokat."

**Közvetlen beszerzés**

Sok természetes szálat árucikk-ellátási láncokon keresztül szállítanak, ahol az aggregátorok és aukciók elhomályosítják azok eredetét. "A több farmról származó szálakat gyakran egy fonalba keverik a hatékonyság és a költségek miatt, ezért a legjobb megközelítésünk a hitelesített forrásokon keresztüli vásárlás volt..." Amy Powney, a Mother of Pearl korábbi kreatív igazgatója megjegyzi, hogy bár a hitelesítés előrelépés, továbbra is összetett, és nem mindig követik. Idén saját megfizethető luxusmárkáját, az Akynt indította, korlátozott szálválasztékkal.

Ezeknek a problémáknak a kezelésére olyan márkák, mint a Theory, közvetlen partnerségeket kötnek a farmerekkel. Az Egyesült Királyságban a British Pasture Leather (BPL) része annak a mozgalomnak, amely szorosabban kívánja kapcsolni a divatot a mezőgazdasághoz. A társalapítók, Alice Robinson és Sara Grady 2020 óta követik vissza a bőr farmi eredetét, céljuk, hogy a káros gyakorlatok helyett a regeneratív megközelítéseket hívják előtérbe. Grady elmagyarázza, hogy az állattartás nagyon változatos, így a nyomonkövethetőség kulcsfontosságú ahhoz, hogy a márkák támogathassák a pozitív hatásokat.

A BPL egy kis csoportnyi, a Pasture for Life által hitelesített brit farmmal működik együtt, de jelenleg köteges nyomonkövetést alkalmaz, nem pedig az egyes termékeket követi nyomon konkrét farmokig. Például a Been London Calvert táskáját brit bőrből újraalkották a BPL Made With kampányának részeként. Alapítója, Genia Mineeva, aki általában hulladékanyagokkal dolgozik, a bőr azon részeit választotta, amelyeket gyakran figyelmen kívül hagynak, mint a velúr és a hasi részek.

Hasonlóképpen, a Monica Vinader ékszermárka az drágakövek nyomonkövetésére összpontosít. 2022-ben bevezette a Digitális Termékútleveleket legnépszerűbb stílusaira és egy Bányától a piacig programot. Megan Shearer termékvezető alelnök rámutat az iparág összetettségére és átláthatatlanságára, az emberi jogi és környezeti aggályokkal együtt. Bár a márka átállt újrafeldolgozott fémekre és laboratóriumi gyémántokra a könnyebb nyomonkövethetőség érdekében, drágaköveinek csak 52%-át követik nyomon a bányáikig.

Sikertörténetük a Zimbaqua, egy zimbabwei, női tulajdonú bánya által szállított akvamarin. Shearer elismeri, hogy a folyamat lassú volt, egyes beszállítók ellenálltak, ezért olyan partnereket kerestek, akik osztják céljaikat. Megfelelő, létező hitelesítés hiányában sajátot fejlesztettek ki emberi jogi szakértők és az SGS segítségével, amelyet a Zimbaqua kisebb módosítások után teljesített. Ezt a keretrendszert most más drágakövekre is alkalmazzák, mint a türkiz és a zöld onix.

Egyes márkák túlmutatnak a nyomonkövetésen, és saját ellátási láncokat építenek. A spanyol Miista márka második gyárát építi Galiciában, hogy több terméket készítsen saját erőből, biztosítva ezzel a jobb munkakörülmények feletti ellenőrzést. Alapítója, Laura Villasenin hangsúlyozza a kevésbé szabályozott létesítményekbe történő kiszervezés kockázatait, ami ismert probléma az olasz luxustermékek gyártásában. Nagyra értékeli, hogy minden aspektusát felügyelheti a termelésnek, és üdvözli az átláthatóságot.

A nyomonkövethetőségtől az átláthatóságig.

**Gyakran Ismételt Kérdések**

Természetesen. Íme egy lista