Nemrégiben hallottam valamit, amit egy évvel ezelőtt nem hittem volna lehetségesnek: "Visszafogtam magam, hogy ne lájkoljak egy Trumpot kritizáló bejegyzést. Mi van, ha hamarosan újra látogatni akarunk az Egyesült Államokba?" Ezt mondta a párom, zavartan hangján. Koppenhágában terjednek pletykák arról, hogy az útlevél-ellenőrzésnél átnézik az emberek telefonját, vagy nem engedik be őket az országba, mert nyilvánosan kritizálták az amerikai elnököt. Beszélgettünk arról, milyen furcsa, hogy egyáltalán ilyen beszélgetést folytatunk – hogy egy vélemény kinyilvánítása, különösen az USA-ról, problémát jelenthet.
De abban megegyeztünk, hogy ebből már elég. Ha bármi változni fog, ki kell állnunk – még ha csak egy apró "lájkkal" is. Ezért amikor a Vogue megkérdezte, írnék-e arról, hogyan vélekednek a dánok Trump ötletéről, miszerint megvásárolja Grönlandot – amely a 19. század óta a Dán Királyság része, és az 1950-es évek óta autonóm –, nem mondhattam nemet.
Hősies kép nőtt fel bennem az Egyesült Államokról. Részben azért, mert ti voltatok a hősök – segítettetek kimenteni minket a náci Németországból –, részben pedig azért, mert Hollywood biztosított arról, hogy ha valami balul sül el, Tom Cruise kiugrik egy repülőgépből, hogy harcoljon a rosszfiúkkal. Mélyen mindig is hittem ebben. Mindössze hatmillióan vagyunk, nem sok esélyünk lenne, ha valaki bántani akarna – legalábbis nem erős szövetségesek nélkül. Van az EU, a NATO, és olyan szoros kapcsolatunk az USA-val, hogy a 2000-es években miniszterelnökünk Washingtonban futott együtt Bush elnökkel (ami itt sokkal nagyobb hír volt, mint a ti médiátokban). Dán katonák harcoltak is az amerikaiak oldalán, többek között Afganisztánban.
Az is bennem nőtt fel, hogy mindent ti csináltatok először – legyen szó Ugg csizmáról vagy reformer pilatesről –, legalább két évvel előttünk. Amikor a 2010-es években divatlap főszerkesztője voltam, meggyőztem a vezetőséget, hogy a magazin nem adható ki hatékonyan, ha nem veszek részt minden szezonban a New York-i Divathéten. A Meatpacking Districtben, a Pastisban üldögélve jól öltözött new york-iakat figyelni éppoly inspiráló volt, mint egy Marc Jacobs bemutatóra járni. Ez még a Noma, a Ganni Girls, a skandi csik és azelőtt volt, hogy Koppenhágát a világ legmenőbb városának nevezték volna.
Médiánkban és vacsoraparti-beszélgetéseinkben mindig próbáljuk megérteni Trumpot. "Ha egy podcastet hallgatsz arról, amit Trump csütörtökön mondott Grönlandról, péntekre már elavult lehet" – mondta a fiam osztálytársának apja egy vacsoraklubban múlt héten. Most csak eltúloz, hogy később elérje, amit akar? Komolyan kell vennünk, de nem szó szerint? Vagy csak elterelés mindazokról, ami az USA-ban történik?
Megkérdeztem egy kommunikációs szakértő barátnőmet, gondolta-e valaha, hogy Trump katonai erővel elfoglalná Grönlandot. "Nem – mondta. – Az nem csak föld, hanem emberek is. Amerikai állampolgárokká válnának akaratuk ellenére? Nem hiszem, hogy ez megtörténne." De mindketten egyetértettünk abban, hogy Trump és kormánya gyakran mond tényleg hamis dolgokat – és ez nyugtalanít minket. "Emlékeztet egy manipulátor iskolatársamra, aki olyan meggyőzően hazudott, hogy majdnem azon kezdtem gondolkodni, én vagyok-e a hülye" – mondta.
A Koppenhágai Divathét nyitó fogadásán hétfő délután ugyanannyi puszit és pezsgőspoharat osztogattak, mint máskor. A szerkesztők, tervezők és PR-esek főként a hidegről és arról beszélgettek, hogy azon a héten melyik vacsorákra mennek el. De amikor megkérdeztem, hogy Trump Grönlandról tett kijelentései nyugtalanítják-e őket, bólintottak.
"Két szinten érint engem személyesen is – mondta egy divatügynökség és PR-cég társalapítója. – Nagyon nehéz a márkáinknak költségvetést tervezni. Figyelembe kell vennünk... Aggódom, hogy vajon olyan bizonytalan helyzetbe kerülünk-e, hogy a dán fogyasztás visszaesik, és nem tudjuk, hogy bevezetnek-e új vámokat az USA-ban értékesítő márkákra. Személyesebb szinten vannak esték, amikor szoptatom három hónapos lányomat – ilyenkor szoktam behozni a híreket. Dánia olyan ország, ahol nyugodtan hagyjuk a babánkat kint aludni a babakocsiban, miközben egy kávézóban ülünk, és azon gondolkodom, hogy vajon ilyen biztonságban fogja-e érezni magát itt a lányom is, amikor majd neki lesz gyermeke."
Egy magazinszerkesztő, akivel beszéltem, azon tűnődött, hogy vajon mit súgnak Trump fülébe a belső körében, milyen kereskedelmi érdekeik lehetnek, és miért nem mondja senki neki, hogy hagyja abba. "A saját politikai rendszerünk sok kisebb pártra épül, amelyek átfogó kompromisszumokat kényszerülnek kötni, így egyetlen személy soha nem gyűjthetne ilyen nagy hatalmat" – jegyezte meg a szerkesztő.
Az utóbbi időben egyre többen mondják, hogy talán ehhez kellett, hogy Európa összefogjon, és mi, dánok, komolyabban kezdjünk érdeklődni Grönland iránt. Ez igaznak hangzik számomra. Néhány orvost leszámítva, akik a jó fizetés miatt költöztek oda, nem ismertem senkit, aki ott élt volna – eddig. A legközelebb, amikor valaha is a szigethez kerültem, gyerekkoromban volt, amikor egy puzzle-t raktam össze a királyi családról, ahogy a nuuki hóban állnak grönlandi népviseletben.
Dánia még az 1970-es években is gyarmati hatalomként viselkedett, amikor több ezer grönlandi nőnek ismeretlenül spirált ültettek be. Most kártérítést kapnak. Amikor néhány vasárnapja szolidaritási tüntetés volt Grönlanddal, grönlandiak és dánok együtt vonultak az utcán, grönlandi zászlókat lengetve. De még a 18. században Dánia volt az, amely erőt mutatott Grönlandon.
Persze Grönland rászorult Dánia támogatására; egy 56 000 fős társadalom nehezen boldogul önállóan a modern világban. De ahogy külügyminiszterünk mondta a Fox News-on: "Kereskedni lehet emberekkel, de emberekkel nem lehet kereskedni." Ez egy jó ökölszabály.
Gyakran Ismételt Kérdések
Természetesen. Íme egy lista a gyakran ismételt kérdésekről arról, hogyan beszélgetnek a dánok Trump Grönland iránti érdeklődéséről, világos és tömör válaszokkal.
Kezdő Általános kérdések
1. Miért került újra a napirendre Grönland?
Mert Donald Trump volt amerikai elnök nyilvánosan megerősítette érdeklődését Grönland megvásárlása iránt hivatali ideje alatt, és nemrég újra elővette az ötletet, "nagyszerű ingatlanügyletként" hivatkozva rá. Ez újraindította a vitát Dániában.
2. Meg is tudja vásárolni az USA Grönlandot?
Nem, Grönland nem eladó. A Dán Királyságon belüli autonóm terület. Mind a grönlandi, mind a dán kormány ismételten és egyértelműen kijelentette ezt.
3. Mi volt a dánok közvetlen reakciója Trump eredeti javaslatára?
Hiteltelenséggel és gúnyolódással fogadták. Mette Frederiksen akkori dán miniszterelnök abszurdnak nevezte az ötletet, és rövid diplomáciai nézeteltéréshez vezetett, ami miatt Trump elhalasztotta Dániába tervezett állami látogatását.
4. Komoly javaslatnak tartják a dánok és a grönlandiak?
A legtöbben inkább politikai beszédtémának tekintik, mint komoly geopolitikai javaslatnak. Ugyanakkor komolyan veszik az általa felvetett alapvető kérdéseket: a szuverenitást, a gyarmati múltat és a nagyhatalmak Északi-sarkkör iránti érdeklődését.
Haladó Árnyaltabb kérdések
5. A vicceken túl mi aggasztja igazán a dánokat?
A dánok és grönlandiak arról beszélgetnek, hogy 1) az északi-sarki szuverenitás és biztonság, ahogy a klímaváltozás új hajózási útvonalakat nyit, 2) a nagyhatalmak versenye a saját udvarban, és 3) Grönland önrendelkezési jogának tiszteletben tartása.
6. Hogyan vélekedik Grönland maga?
Grönland határozottan elutasítja az ötletet. Úgy látják, ez a gyarmati múlt emlékeztetője, amikor szülőföldjüket árucikként kezelték. A vita erősítette a helyi függetlenségi törekvéseket Dániától, de a saját feltételeik szerint.
7. Mi köze van a Thule légitámaszpontnak?
Az USA-nak már van egy jelentős stratégiai katonai bázisa Grönlandon, a Thule légitámaszpont. A dánok arról vitatkoznak, vajon Trump érdeklődése valójában az amerikai katonai jelenlét bővítéséről szólt-e, a vásárlást pedig nyers tárgyalási eszközként használva, amit általában diplomáciai úton intéznek.
8. Van politikai megosztottság Dániában ebben a kérdésben?
A megosztottság kevésbé pártvonalak mentén, inkább nézőpontbeli különbségeken alapul.
