A Marni vezérigazgatója, Stefano Rosso akkor nevezte ki Meryll Rogge-ot kreatív igazgatónak, amikor a divatipar jelentős kreatív újrafogalmazáson ment keresztül. Könnyen előfordulhatott volna, hogy a debütáló tervezők elvesznek a zajban, de ez Rogge-gal nem történt meg. Az első kifutói kollekcióját a 32 éves, OTB tulajdonában lévő márkánál széles körben dicsérték – többek között a Vogue Runway is –, mert hű maradt az alapító Consuelo Castiglioni esztétikájához, miközben egy új fejezet kezdetét is jelentette a 2026-os évre és azon túlra.

Korábban ebben a hónapban, a Vogue Business Global Summit konferencián, a franciaországi Chantilly-ben Meryll Rogge és Stefano Rosso leültek beszélgetni arról, hogy mi következik a Marni számára.

**Vogue:** Kezdjük a kollégám, Tiziana Cardini kritikájával a debütálásáról. Azt írta: „Most, hogy a Marni visszakerült egy nő kezébe, karmikusan olyan érzés, mintha a világegyetem rendet tenne maga körül.” Meryll, mit látsz előnynek és hátránynak abban, hogy női tervező vagy?

**Meryll:** Ez nem könnyű kérdés a kezdéshez [nevet]. Azt hiszem, ami a mi esetünkben fontos, hogy a márka alapítója nő volt, és amennyire én tudom, a márka valóban abból a vágyból született, hogy saját magának tervezzen.

**Stefano:** Számunkra a tehetségnek nincs neme. A tehetség az tehetség, és mi a legjobb embert kerestük, hogy a Marnit a következő kreatív fejezetébe vezesse. Hiszünk benne, hogy Meryll rendelkezik mindazzal, ami ehhez kell. Az a tény, hogy nő, valószínűleg egy plusz bónusz, mert nagyon szerettük volna újra a női ready-to-wear kollekciókra összpontosítani a figyelmet, amely az utóbbi években egy kicsit küszködött a cégnél. Szóval ez természetes választás volt, de főleg azért, mert Meryll-ben csodálatos kreatív tehetséget láttunk.

**Olvass tovább:** „Erőt ad, amikor egy nő áll a kormánynál”: Első reakciók Meryll Rogge Marnijára, Lucy Maguire-tól

**Vogue:** Meryll, szeretném, ha a közönség hallana az első fizetésedről az első nagy divatipari állásodból. Vettél valamit, ami megmutathatja, hogy ez az új állás meg volt írva a csillagokban. Elmondanád, mi volt az?

**Meryll:** Ez igaz. 2008-ban kezdtem a karrieremet a Marc Jacobs-nál New Yorkban, és az első fizetésemből ahelyett, hogy kifizettem volna az esedékes lakbért, egyenesen elmentem egy üzletbe a város felső részén, és vettem egy pár Marni cipőt, amit hónapok óta szemezgettem. Szóval ez volt a legelső vásárlásom az első fizetésemből.

**Vogue:** Szóval úgy tűnik, ez az állás meg volt írva. Ezt én is éreztem, amikor a Marni bemutatótermében voltam veled pár nappal a show-d előtt. Kiválasztottál kulcsfontosságú pillanatokat Consuelo Castiglioni korai kollekcióiból, és az emberek észrevették azokat a kapcsolatokat, amiket a régi Marni és a mostani Marni között teremtettél. Előretekintve, úgy látod, hogy az archívum állandó szerepet fog játszani? Hogyan tervezed használni?

**Meryll:** Ami minket érdekel, az az, hogy a Marni szellemiségéből dolgozzunk: mit jelent a márka, mik az értékei, és hogyan tudjuk előre mozdítani a márkát egy új kontextusban – mondjuk úgy, egy új világban. Azt hiszem, inkább az értékrendszerre fogunk összpontosítani, mint magára az archívumra, még akkor is, ha az archívumnak mindig lesz szerepe.

**Vogue:** Stefano, tudsz beszélni a Marni értékeiről?

**Stefano:** Két szó: modern elegancia. Erősen hiszünk abban, hogy legyen egy olyan nézőpontunk, ami egy kicsit kilóg a sorból. Valójában a márkakönyvünkben van egy alapvető mondat: „színezz a vonalakon kívül”. Őszintén hiszem, hogy ez tökéletesen reprezentálja, mi is a Marni.

Amikor a cég elkezdte, a testhezálló ruhák és a sötét színek voltak divatban, de a Marni másképp értelmezte a modern eleganciát – színblokkolással és geometrikus formákkal. Hiszünk abban, hogy a vásárlóknak egy kifinomult eleganciát kell kínálnunk, ami a nap bármely szakában viselhető. Nem csak különleges alkalmakra szól; valóban a mindennapi használatra. Azt hiszem, ez a márka története, és ezt próbáljuk építeni Meryll-lel együtt, aki nagyon jó ebben.

Stefano Rosso és Meryll Rogge a Marni jövőjéről beszélgettek a színpadon egy **Side Chat** keretében, melyet Nicole Phelps vezetett.
Fotó: Acielle / Style Du Monde

**Vogue:** Nem sokkal a Milánói Divathét után együtt utaztatok Ázsiába. Kíváncsi vagyok, mit hoztatok el abból az útból, és hogyan formálják ezek a piacok a márka általános stratégiáját.

**Stefano:** Számunkra Ázsia egy nagyon fontos régió. Japán messze a legnagyobb piacunk. Nagyon szerettük volna együtt megnézni, hogy áll a piac, és megérteni, mire van szükségük a vásárlóknak – mit akarnak, mit viselnek, hogyan viselkednek, és mi a társas környezetük. Nagyon érdekes út volt, mert észrevettünk egy elmozdulást és egy egyértelmű tendenciát az egyediség felé.

Manapság a vásárlók nem mennek be csak úgy ok nélkül egy üzletbe. Kell, hogy legyen egy cél, különösen Kínában. Az erős ügyfélkapcsolatok kiépítése nagyon fontos. Létfontosságú, hogy olyan teret hozzunk létre, ahová a kliensek eljöhetnek és megtapasztalhatják a márkát a ruhákon túl is. Láttuk ezeknek az új házaknak a felemelkedését – olyan márkákét, amelyeknek saját, önálló tereik vannak, nem csak nagy bevásárlóközpontbeli üzletek, mint korábban. Miért? Mert ezek olyan helyek, ahol a vásárlók időt tölthetnek a márka világában, de egy lazább módon. Ez befolyásolni fogja, hogyan fejlesztjük a jelenlétünket ott. És tudod, ez mindig nagyon inspiráló. Amikor Japánba megyek, gyakran látok 10, 20, akár 100 fiatalt az utcán, akiknek a stílusát szívesen viselném – annyira egyedi. Ahogy kifejezik magukat, az nagyon divat-előremutató.

**Vogue:** Melyek azok a 2026-os őszi darabok, amelyekre a vásárlók reagálnak? Mit nyomtok igazán?

**Meryll:** Mindannyian nagyon izgatottak vagyunk a Trunkette táska bevezetése miatt, ami a Trunk táska egy új változata. A show-t a ruhatárépítés szem előtt tartásával terveztük, így a szetteket különálló darabokként gondoltuk el. Szeretem, amikor a vásárlóknak lehetőségük van saját öltözékeket összeállítani. A kötöttáru szintén nagy fókuszban lesz, mert ez egy olyan kategória, ami általában nagyon jól teljesít. És őszintén, azt hiszem, miénk az egyik legjobb kötöttáru a piacon – gyönyörű textúrák, technikák és nagyon szép formák.

**Marni FW26**
Fotó: Filippo Fior / Gorunway.com

**Vogue:** Stefano, szeretnél hozzátenni valamit?

**Stefano:** Ezen a piacon nagyon fontos felgyorsítanunk a bőráru üzletágunkat – cipők és táskák. Az OTB-nél mindig is erősek voltunk a ready-to-wear-ben, és nagy sikereink voltak a cipőkkel és bőrárukkal is. De más versenytársakhoz képest, azt hiszem, még mindig van hová fejlődnünk. Általában optimista vagyok, hogy Meryll-lel együtt jó előrelépést fogunk elérni – kezdve a Trunkette-tel, de több is jön.

**Meryll:** Különösen az ékszerek. Hatalmas növekedést tapasztaltunk az ékszerek eladásában, és ma büszkén viselek is belőlük. Ez egy fontos pillér a Marni számára, történelmileg és most is.

**Vogue:** Meryll, a kinevezésed a kreatív igazgatók nagy átrendeződésének idején történt. Azt hiszem, körülbelül 18 új tervező került új szerepkörbe ebben a szezonban és az azt megelőzőben. Hogyan segített ez a változási időszak? Vagy megnehezíti a munkádat?

**Meryll:** Úgy érzem, egyfajta történelmi váltásnak lehettünk tanúi – egy generációs változásnak, ami nem történik meg gyakran. Természetesen az én kinevezésem egy szezonnal később jött, így megvolt az a luxusom, hogy végignézhettem, ahogy mindez kibontakozik. Másrészt nem igazán mondhatom, hogy ez befolyásolta volna, hogyan közelítettem ehhez a munkához. Minden márkának megvan a maga története és a maga egyedi lehetősége, hogy kapcsolódjon egy új kreatív igazgatóhoz. Az én esetemben az a különleges és nagyon ritka, hogy a Marnit ugyanabban az időben fedeztem fel, amikor a divatot – tinédzserként, ez formálta, ahogy a divatra tekintek –, és vásárló is voltam. Ez elég szokatlan, azt hiszem, ebben a nagy átrendeződésben. Szóval nagy kiváltság számomra, hogy egy olyan márkával dolgozhatok, amit mindig is szerettem és még mindig szeretek.

**Vogue:** Az OTB márkái – a Marni mellett ott van a Margiela... Az olyan márkák, mint a Marni, a Jil Sander és a Diesel, különböznek az LVMH vagy a Kering márkáitól, amelyek a 20. század elejére – vagy a Louis Vuitton esetében a 19. századra – nyúlnak vissza. Az OTB márkák újabbak, a 80-as és 90-es években születtek, és kíváncsi vagyok, hogy viszonylagos fiatalságuk befolyásolja-e, hogyan kezelik az örökséget és a hagyatékot.

**Stefano:** Ez egy érdekes kérdés. A mi esetünkben valóban a lehetőségből nőttünk ki. Az egész a Diesel-lel kezdődött, és az életstílusát az apám [Renzo Rosso] és az általa a cégbe hozott emberek csoportja formálta. Újra akarták formálni a divatot a farmer és a hétköznapi viselet merész víziójával.

Azt hiszem, azért működött, mert hű maradt a cég mögött álló emberekhez és ahhoz, ahogy dolgoztak. Ahogy ez a tehetséges csoport fejlődött, több lehetőség is jött. A Staff International megvásárlásával bekapcsolódtunk a Margiela, a Viktor & Rolf, majd később a Jil Sander és a Marni életébe. Ami mindegyikben közös, az egy egyedi él, ami nagy része a csoportunknak. Az OTB az Only the Brave rövidítése – mindig más szemszögből nézzük a dolgokat, és mindig fel akarjuk pörgetni és támogatni a kreativitást. Még ma is az egyik erősségünk, hogy valóban a kreativitást helyezzük minden középpontjába. Őszintén, gyakran hagytunk pénzt az asztalon, mert támogatni akartuk a kreatívokat, a kreativitást, és egy kicsit másképp akartunk csinálni dolgokat.

Most a fő fókuszunk a Marnival az, hogy egy új kategóriában pozicionáljuk magunkat. Mi „új luxusnak” hívjuk. Ez különbözik a hagyományos örökség-luxusmárkáktól, mert másképp lépünk kapcsolatba az ügyfelekkel. A hagyományos luxusmárkák gyakran távolinak tűnnek, arra késztetve az embereket, hogy álmodjanak a csúcs eléréséről. Az új luxusmárkák ezzel szemben a párbeszédre összpontosítanak. Inkább arról szól: csináljunk valamit együtt, beszélgessünk. A kommunikációnk inkább kétirányú – úgy építjük a kollekciókat, hogy meghallgatjuk, mit akarnak a vásárlók, bevonjuk őket a beszélgetésbe, és adunk nekik valamit cserébe.

Szóval ez egy másfajta megközelítés és nézőpont. És azt hiszem, ez még mindig a mi előnyünk, és ezért fogunk továbbra is befektetni ezekbe az egyedi nézőpontú márkákba.

Meryll Rogge, Nicole Phelps és Stefano Rosso a Vogue Business Global Summit gálavacsoráján.
Fotó: Jason Lloyd-Evans

**Vogue:** Hogyan találtok és toboroztok tehetségeket? Mi a titka annak, hogy ilyen nagyszerű tervezőcsapatot sikerült összehoznotok? Nem csak Meryll, hanem Glenn Martens a Dieselnél és a Margielánál, Simone Bellotti a Jil Sandernél…

**Stefano:** Soha nem félünk kockázatot vállalni. Az emberek gyakran mondják, hogy teret adunk a fiatal, feltörekvő tehetségeknek, és azt hiszem, ez kulcsfontosságú volt a sikerünkhöz az elmúlt években. De volt bátorságunk esélyt adni valakinek, mint John Galliano, hogy visszatérjen az iparágba.

Nem szeretjük kiszervezni a tehetségkutatást ügynökségeknek vagy közvetítőknek. Mi valóban megnézzük a fiatal tehetségeket – beszélünk velük, megértjük a személyiségüket, és ha illenek a csoportunk DNS-éhez és értékeihez –, akkor hozzátesszük azt a plusz bátorságot, és néha a szerencsét.

**Vogue:** Beszéljünk a munkakapcsolatotokról. Meryll, ez egy új szerepkör a számodra. Van saját márkád, és egy sokkal nagyobb márka kreatív igazgatójának lenni új tapasztalat. Hogy megy? Mit tanultok egymástól?

**Meryll:** A beszélgetésünk jóval azelőtt kezdődött, hogy ténylegesen elfoglaltam volna a pozíciót. Sokat beszélgettünk előre a vízióról, arról, hogy mit akarunk hozni, és hogy egy irányba nézünk-e – ami visszaköszön a korábbi kérdésedre, hogy hogyan találnak tehetségeket.

Azt hiszem, az OTB-nél van egy őszinte megértése a kreativitásnak, amihez nincs szükség külső jóváhagyásra. Ha tudják, hogy valami jó, akkor az jó. Ez egy csodálatos dolog az OTB-ben: bíznak az ösztöneikben. Azt mondanám, nagyon természetes módon dolgozunk együtt. Ez a kéthetes ebédektől a WhatsApp üzenetekig terjed, és Stefano irodája közvetlenül az enyém mellett van. Valódi beszélgetéseink és nyílt párbeszédünk van olyan dolgokról, mint: mi számít a márkának? Hová kell most összpontosítanunk? Mit tartogatunk a jövőre? Meggyőződünk róla, hogy egyetértünk a prioritásokban. Úgy érzem, hasonló a hozzáállásunk az együttműködéshez. Néha még ugyanazokon az eseményeken is felbukkanunk anélkül, hogy szólnánk egymásnak.

Meryll Rogge SS26.
Fotó: Courtesy of Meryll Rogge

**Vogue:** Stefano, 2024-ben lettél a Marni vezérigazgatója, és Renzo azt mondta: „Stefano-nak az a fontos felelőssége, hogy felgyorsítsa a Marni pozícióját a luxuspiacon.” Hogyan állsz neki ennek?

**Stefano:** A legnagyobb kihívás valószínűleg a legnehezebb: hogyan vonzzunk új vásárlókat a márkához. Még mindig egy viszonylag kis cég vagyunk a versenytársainkhoz képest. És a legnehezebb dolog a mai környezetben az, hogy valóban új embereket vegyünk rá, hogy észrevegyék a márkát, segítsünk nekik megérteni, mit képvisel a Marni, mit kínálunk, miért van egyedi megközelítésünk a divathoz és a ruházathoz, honnan jön a kreativitásunk, és mi a DNS-ünk.

Azt hiszem, ez a legnehezebb kihívás most, amikor a piac és a vásárlók egy kicsit elszakadtak a divattól. Valószínűleg ez a legnehezebb, de egyben a legszórakoztatóbb dolog is. És ezen dolgozunk Meryll-lel: hogy kitaláljuk, hogyan hozzuk el ezt az új vásárlói hullámot, hogy meglássák, mi a Marni ma, és mi lesz a Marni a következő 10 évben.

**Vogue:** Francis Bellin, a Mytheresa vezérigazgatója ma ugyanerről beszélt: annak fontosságáról, hogy tudd, ki a vásárlód. Meryll, kire gondolsz, mint a Marni férfira és nőre, és kik lehetnek ők a jövőben?

**Meryll:** Amikor a Marni régi vásárlóira gondolok, valamint az újabbakra, azt hiszem, egy dolog közös bennük: olyan emberek, akiket általában érdekel a kultúra egésze. Van valami, ami összeköti őket az esztétika iránti széleskörű érdeklődés révén. Azt hiszem, a következő generációs vásárlók fiatalabb emberek, akik most fedezik fel a márkát, és nem tudják, mi volt régen. Így friss, új perspektívával fognak a márkához érkezni. És azt hiszem, ez a mi küldetésünk: megpróbálni elmagyarázni, mit jelent, mik az értékek, és hogyan tudjuk előre mozdítani.

**Stefano:** Ez nem csak a mi küldetésünk – azt hiszem, az egész iparág küldetésének kellene lennie. Ha nem vesszük észre, hogy a mai vásárlók nem látják az értéket azokban a luxuscikkekben, amelyeket piacra viszünk, akkor nagy bajban vagyunk. Szóval azt hiszem, vissza kell lépnünk, és valóban meg kell tanítanunk nekik az alapokat. Mi az a tartalom, amit kínálunk? Mi a hozzáadott érték? Hol a minőség? Mert a fiatalabb generáció nagy része nem érti ezt, nem látja, és valójában ezért nem akar már luxuscikkekbe fektetni. Azt hiszem, a mi kötelességünk oktatni őket, mert túl sokszor vesszük természetesnek, hogy ha valami nagyon drága, akkor az jó minőségű.

Ez már nem olyan egyszerű, mint régen. Szóval nagyon fontos, hogy több elemet hozzunk az asztalra, több oktatást – szerintem csak így maradhat fenn ez az iparág.

**Gyakran Ismételt Kérdések**
Itt található egy lista a gyakran ismételt kérdésekről Meryll Rogge-ról és Stefano Rosso-ról, akik a Marni új irányvonaláról beszélnek.

**Kezdő szintű kérdések**

1. **Kik Meryll Rogge és Stefano Rosso?**
Meryll Rogge a Marni új kreatív igazgatója. Stefano Rosso a Marni anyavállalata, az OTB Group elnöke.

2. **Mi a Marni új irányvonala?**
Azt jelenti, hogy a Marni eltávolodik a nagyon színes, avantgárd stílusától egy kifinomultabb, minimalista és viselhetőbb esztétika felé, miközben megtartja a márka művészi szellemiségét.

3. **Miért változtat irányt a Marni?**
A márka bővíteni szeretné vásárlói körét és kereskedelmileg sikeresebbé válni, miközben hű marad kreatív gyökereihez. Ez egy egyensúly a művészet és az üzlet között.

4. **Megszabadul a Marni a merész, színes dizájnjaitól?**
Nem teljesen. Az új irányvonal visszafogja a vad mintákat, és a letisztultabb formákra, semleges színekre és finom részletekre összpontosít, de a játékos, kísérletező lélek megmarad.

5. **Mikor kezdődik ez az új irányvonal?**
Meryll Rogge első Marni kollekciója 2025 elején debütál a 2025-ös őszi/téli szezonra.

**Haladó szintű kérdések**

6. **Hogyan befolyásolja Meryll Rogge háttere ezt az új víziót?**
Rogge a Dries Van Notennél dolgozott, és társalapítója volt a Rokh márkának. A luxus, intellektuális minimalizmusban és éles szabásvonalakban szerzett tapasztalata tökéletesen illeszkedik a letisztultabb, kifinomultabb irányvonalhoz, amely felé a Marni tart.

7. **Milyen konkrét változásokra számíthatunk a kollekciókban?**
Várhatóan egyszerűbb sziluettek, egy visszafogottabb színpaletta, kevesebb nyomat, és nagyobb hangsúly az anyagminőségen és a konstrukción. A kiegészítők és a felsőruházat valószínűleg központibb szerepet kap.

8. **Hogyan látja Stefano Rosso a kreativitás és a kereskedelem közötti egyensúlyt?**
Rosso úgy véli, hogy egy márka fennmaradásához nyereségesnek kell lennie. Támogatja Rogge művészi vízióját, de hangsúlyozza, hogy a kollekcióknak kívánatosnak és eladhatónak kell lenniük egy szélesebb közönség számára, nem csak egy szűk csoportnak.