A Manhattan pénzügyi negyedében, a New York-i Maiden Lane 180. szám alatt, egy magasban elhelyezkedő helyen található a Library180, egy nonprofit referenciakönyvtár. Alapítói Nikki Igol, képkutató és archiváló, valamint Steven Chaiken, a SN37 társalapítója, egy olyan kreatív ügynökségé, amely vizuális művészeket képvisel, és a könyvtár megnyitásakor partnere is volt. Együtt kivételes archívumot hoztak létre, amely több mint 3000 ritka és már nem kapható kiadványt tartalmaz művészet, divat, erotika és szubkultúra témakörében – egy gyűjteményt, amely harminc év alatt jött létre. A könyvtár ingyenesen látogatható előzetes egyeztetés alapján, és gyorsan a művészek, diákok és kreatív csapatok központjává vált, akik a nyomtatott világ fizikai valóságában keresik az inspirációt.
Én, aki internet nélkül nőttem fel, azonnali kapcsolatot éreztem azzal, amit Steven és Nikki épít. Számomra a inspiráció régen egész napokat töltött elköteleződést jelentett a könyvtárakban és archívumokban, lapozgatás a magazinokban és könyvekben, elmerülés a képekben és szövegekben megszakítások vagy algoritmusok nélkül, amelyek irányították volna a nézetemet. Azok az órák utazások voltak: elvesztem a történetekben, engedtem a fantáziának, és élesítettem a szemem oly módon, ami természetes és mély érzést keltett.
Ezért rezonál nálam annyira erősen a Library180. Amit az én generációm magától értetődőnek vett – az asztalnál ülni, lapozni, felvenni egy egész magazint – ma radikális cselekedetté vált. A végtelen digitális görgetés kultúrájában a Library180 visszahozza a nyomtatott anyagok lassúságát, fizikai jelenlétét és együttműködő természetét. Emlékeztet minket arra, hogy a kutatás élmény is lehet, nem csak adattranzakció.
Őszintén csodálom ezt a kezdeményezést, és nagyon ajánlom a New York-i PhotoVogue közösségének, hogy látogasson el. A Library180 több, mint egy archívum; ez egy hely, ahol az képzelet újraéled – ahol az egyszerű lapozás aktusa a felfedezés erőteljes gesztusává válik.
Ahhoz, hogy többet megtudjak a Library180 mögötti vízióról, beszélgettem Steven Chaiken társalapítóval, aki megosztotta, hogyan kezdődött a projekt, miért fontos most, és mit kínál az új generációs képkészítőknek.
Íme a beszélgetésünk.
A kezdetekről és a vízióról
Kérdés: Mi inspirálta Önt és Nikkit arra, hogy a személyes archívumot Library180-vá alakítsák?
Nap mint nap eláraszt a tartalmak állandó áradata – kép a kép után – és sok szempontból ez űrt teremtett az igazi inspiráció számára.
Amikor Nikki és én kezdtük, a folyamat más volt. A képkutatás archívumok túrását, új és régi magazinok böngészését, történetek kontextusban való megtapasztalását jelentette. Ez a felfedezés folyamata szikráztatta az ötleteket: új módokat a történetmesélésre, friss nézőpontokat arra, hogy egy kép hogyan befolyásolhatja a látásmódodat vagy keretezhet újra egy terméket.
Láttuk a lehetőséget, hogy ezt a folyamatot visszahozzuk a közösségbe – hogy a képkutatást aktív erőforrásként mutassuk be, nem pedig passzív fogyasztásként.
Amikor Nikki először javasolta ezt az ötletet, azonnal kapcsolatot teremtettem vele. Szakértelme, karrierje és a hihetetlen archívum, amit felépített, őt tette tökéletes személlyé ennek a víziónak az vezetésére.
Kérdés: Miért pont a Maiden Lane 180.? Miért érezte jónak ezt a helyszínt a projekthez?
Kezdettől fogva fontos volt számunkra, hogy a könyvtár otthona önmagában is inspiráló legyen – egy hely, ahová az emberek jönhetnek felfedezni, tanulni és álmodni. A Maiden Lane 180. volt az első helyszín, amit meglátogattunk, és azonnal tudtuk, hogy ez az.
A fény, a mérettartomány, a kilátás – minden tökéletesnek érződött. Még építkezési területként is elképzeltük, hogyan fog életre kelni a tér.
A nyomtatott kultúráról
Kérdés: Milyen szerepet gondol, hogy a nyomtatott anyag még mindig betölt a mai digitális és mesterséges intelligenciával hajtott kultúrában?
A nyomtatott anyag a mi állandó horgonyunk – tartós. Kézről kézre jár, eltárolódik egy archívumban, egy polcon pihen – újra és újra előveszik. Fennmarad. Láthatók az ujjlenyomatok, a hajtások, a cetlik. A digitális tartalmak mulandó természetéhez képest ez a tartósság erőteljes és inspiráló. Ez egy olyan élmény, amit nem lehet reprodukálni. Digitálisan nem reprodukálható. A Könyvtárban ez a kontraszt a nyomtatott élményben mindent meghatároz.
Kérdés: Miben különbözik a magazinok lapozgatása egy archívumban az online inspiráció kereséstől?
Élesíti a szemed, ahogy Nikki mondja. Rájössz, hogy mi vonz igazán: valami megfogja a figyelmed, és egy másik képhez, egy másik történethez, egy másik kiadványhoz vezet. Te leszel a saját utad bírája, hagyjuk, hogy az inspiráció és az ösztön valós időben vezessen.
Ezenkívül a történeteket teljes, eredeti formájukban tapasztalod meg – amelyek számtalan óra vérrel, verítékkel és szakértelemmel járó munkájának eredménye az alkotóik részéről.
A kiadás és a magazin készítése az egyik leginkább együttműködést igénylő médium. Írók, szerkesztők, fotósok, tervezők és művészeti vezetők – mindannyian kiválóak a saját szerepükben – összefognak, hogy valami egészé hozzanak létre, ami nagyobb az alkotó részeinél. A nyomtatott anyag ily módon történő megtapasztalása lehetővé teszi, hogy ebből a teljes együttműködési vízióból meríts, ami digitális töredékekkel soha nem lehetséges.
A gyűjteményről és a közösségről
Kérdés: Hogyan döntik el, hogy mi kerüljön be az archívumba?
Nikki – nincs nála jobb! Nikki ízlése vezérelve, az archívum olyan anyagokat tartalmaz, amelyeket egyszerűen nem találsz meg online. Az ő személyes gyűjteményével kezdődött, amelyet 30 év alatt épített fel, és most körülbelül 3000 kiadványt tartalmaz a poptól a posztmodernig. Tovább növekszik adományok révén – 501(c)(3) státuszú nonprofit szervezet vagyunk. Ahogy bővül, forgatjuk a kiadványokat, biztosítva, hogy minden látogatás új élményt nyújtson.
Kérdés: Miért volt fontos, hogy a Library180 ingyenes, de előzetes egyeztetéssel látogatható legyen?
Azért építettük a Library180-at, hogy nyitott és hozzáférhető legyen, az archívummal való aktív kapcsolatteremtés gondolata köré szervezve.
Az előzetes egyeztetéses rendszer szándékosabbá teszi az élményt. Segít kezelni a keresletet – amely elsöprő (2026-ig minden időpont foglalt) –, és biztosítja, hogy Nikki minden látogatónál jelen legyen, útmutatást adva szükség esetén. Az időpontok óránként foglalhatók, de ha egyszer bent vagy, maradhatsz, ameddig csak akarsz.
Kérdés: Hogyan képzeli el, hogy a fotósok és vizuális művészek használják forrásként?
Amikor elindultunk, csak sejtettük – hittük benne, hogy hihetetlen erőforrás lehet a közösség számára. Látni a művészeket, diákokat és csoportokat a térben valóságossá tette. Az energia azonnali.
Amikor magazinok, márkák vagy ügynökségek csapatai látogatnak, izgalmas látni, ahogy inspirálódnak az archívumból és valós időben cserélnek ötleteket. Ez bizonyítja a modellt – és mélyen megérleli.
Az a reményünk, hogy tovább táplálja az ötletelést és az inspirációt, generálva ötleteket és nézőpontokat, amelyeket majd visszatükröződve látunk a világban.
A hangulatról és az élményről
Kérdés: A "pornószoba" már most beszédtéma. Miért volt fontos megőrizni a magazin kultúra ezen oldalát?
A pornószoba – egy újabb zseniális ötlet Nikkitől. Amikor először láttuk a helyet, volt egy hátsó rész, amivel nem tudtuk, mit kezdjünk. Nikki mindig is akart egy hátsó szobás koncepciót az archívuma egy részével, és így született meg a pornószoba.
Kissé félrevezető a neve – nem igazán "pornó" – de a név megragadt. Nikki gyűjteményének nagy része a divat, művészet és popkultúra erotikus peremén helyezkedik el: olyan kiadványok, amelyek kitolták a képkészítés határait. Nem hardcore, hanem a szexualitás, a forma és a provokáció felfedezése. És a képek hihetetlenek – Viva számai Anna Wintourral mint divatszerkesztővel a Vogue előtt, egy tizenkét oldalas Jean-Paul Goude terjedelmes anyag, és még sok más.
Ezeket biztosan nem találod meg online – óvatosak vagyunk még az Instagramon való megosztással is. Itt megőrizve tartjuk életben, láthatóvá és hozzáférhetővé a kultúra ezen élét.
Kérdés: Mit remél, hogy az emberek éreznek, amikor először belépnek a Library180-ba?
A mindennél fontosabb, hogy inspirálva érezzék magukat az emberek – hogy olyan ötletekkel távozzanak, amikkel nem érkeztek, és vigyék vissza azokat a világba.
A Library180 emlékeztet minket arra, hogy a... kutatás önmagában is művészeti forma lehet – amely a türelem, a figyelem és a kíváncsiság alapjaira épül. Egy olyan korban, amikor a képeket egy pillanat alatt fogyasztják el és felejtik, Steven és Nikki arra ösztönöz minket, hogy lassítsunk: hogy érintsünk, hogy észrevegyünk, hogy gondolkodjunk. Ami elsőre nosztalgiának tűnhet, valójában radikálisan előrelátó dolog – emlékeztető arra, hogy a kreativitás nem a végtelen tartalom zajában, hanem az igazi felfedezés csendes intimitásában érzi magát a legjobban.
Amit a Library180 még figyelemreméltóbbá tesz, az a divatképekkel és magazinokkal kapcsolatos mély tudás és kifinomult ízlés, amely a gyűjteményben tükröződik. Ez nem csupán egy nyomtatott anyagokból álló archívum – ez az évtizedek vizuális kultúrájának élő feljegyzése. Minden cím, minden szám, minden oldal egy válogatós ízlést és a képkészítés mestersége iránti mély szeretetet tár fel.
Számomra a Library180-ba belépni olyan, mintha egy olyan helyre lépnék, ahol az idő lelassul, és az inspiráció nyomás nélkül bontakozhat ki. Azok számunkra, akik a nyomtatott anyagok rituáléjával nőttek fel, olyan, mintha hazaérnénk. Egy fiatalabb generáció számámra talán kinyilatkoztatásnak tűnhet. Akárhogy is, ez egy rendkívüli ajándék New York kreatív közösségének – amelyet szívből ajánlok a PhotoVogue művészeinek és másoknak is.
Gyakran Ismételt Kérdések
Gyakran Ismételt Kérdések a Library180, New York Radikális Nyomtatott Kultúrájának Archívuma belsejéről
1. Mi az a Library180?
A Library180 egy digitális archívum és erőforrás központ, amely New York és más helyek radikális nyomtatott kultúrájára fókuszál. Olyan anyagokat gyűjt, mint fanzinek, brosúrák, plakátok és könyvek, amelyek dokumentálják a társadalmi mozgalmakat, aktivizmust és alternatív hangokat.
2. Kik számára készült ez az archívum?
Mindenki számára, aki érdeklődik az aktivizmus, a történelem vagy a független kiadás iránt – beleértve a diákokat, kutatókat, művészeket és kíváncsi egyéneket, akik szeretnék felfedezni a radikális ötleteket és mozgalmakat.
3. Milyen anyagokat találhatok itt?
Széles skálájú tárgyakat találsz, mint például tiltakozó szórólapok, DIY fanzinek, radikális hírlevelek, politikai plakátok és ritka könyvek, amelyek olyan témákat fednek le, mint a feminizmus, antirasszizmus, munkás