Az olíva zöldet én egy pop színként látom, és úgy gondolom, hogy egy teljes sminkhez elég csak pirosító, szempillaspirál, szemöldökgel és három perc. Alapozót már 22 éves korom óta nem is használok, a kettős tisztítás gondolata is stresszel, és soha nem hallgattam végig a Brat albumot sem.
Amikor tehát észrevettem, hogy a 2002-es Paris Hiltonról emlékezetes klubkölyök-smink – ezüst ruhában, elkenődött fekete szemhéjfestékkel, tudjátok, milyen – eluralkodott a TikTokon, és olyan tervezők, mint Christian Dior, Alexander McQueen és Christian Siriano is bemutatták, egy pillanatra pánik fogott el. Aztán vállat vontam. Jó nekik, gondoltam.
33 éves vagyok, gyermekem van. Az olyan trendek, mint a derékszabású farmernadrágok vagy a Labubu figurák jönnek-mennek, én pedig nyugodt, távolságtartó attitűddel figyelem őket. Had küszködjön a Z-generáció a szemceruzával és kente össze a törölközőjét a szempillaspirállal. Ha akarják, hinthetik tele magukat csillámporral. Nekem volt az én időm, most az övék.
Ez a békés gondolkodásmód addig tartott, amíg egy new york-i East Village-i vacsorán nem láttam két nőt fényes bordó ajkakkal lasagnét fogyasztani. Vámpirosnak és elbűvölőnek tűntek, és hirtelen a barackos ajakápolóm unalmasnak és gyengécskének hatott. Majdnem a helyszínen kidobtam.
Több mint egy évtizednyi természetes sminkelés után kezdek lázadozni. Charli XCX rajongói színes szemhéjfestéket és elkenődött szemceruzát viselnek, az ajkaik pedig olyan fényesek, mint egy tál Cinnamon Toast Crunch. DJ Kristine Barilli egyértelműen kijelentette, hogy a kontúrozás már nem divat. Hajnali 1:20-kor – az ő munkaideje – emailt küldött, hogy elárulja: partik előtt a Yana Skincare arcolajat használja egy „pornográfian nedves” hatásért, és a MAC ajakápolóira támaszkodik, amelyek nem kenődnek el. A táncparkett csillogó, ragyogó lányai inspirálják.
A sminkes Danessa Myricks szerint: „Az inga visszahull a merész színek, textúrák és a játékosság felé.” A népszerű Colorfix Stix duók is ehhez a változáshoz kapcsolódnak. Mindig is szerette a parti hangulathoz illő sminkeket, és bár a járvány utáni időszakban kevesebb partit tartottak, ez a stílus most visszatér. „Nosztalgikus, de egyben friss és felemelő” – tette hozzá. „A csillogásban szabadság rejlik.”
A szabadság jól hangzik. Ránéztem a naptáramra, és láttam, hogy egy hét múlva a Chinatown-ban leszek, hogy búcsúzzak Erin barátnőmtől, aki Párizsba költözik. Utána meghívtak, hogy csatlakozzam a karaoke-rajongókhoz az Orchard Street-i Boho Karaoke-ban. Nem a House of Yes, de ez a legjobb alkalom a következő hónapban, hogy csillámot viseljek, ezért elfogadtam a meghívást.
Néhány órával az indulás előtt Benoit Dumont, a Dior globális sminkművésze jött el, hogy megtanítsa, hogyan kell élethű szemceruzát készíteni és túlélni egy estét ezüst szemhéjfestékkel. A lecke gyorsabban ment, mint vártam. „Nem kell túlgondolni” – mondta, miközben a Dior On Stage Crayon-t Black színben úgy rajzolta és keverte, mintha egy szavazólapot töltene ki. „Nem a precizitás a lényeg.”
Egy e-mailben Hannah Murray, a Bobbi Brown Cosmetics globális művészeti igazgatója is egyetértett: „Minden olyan tökéletlensége, ami izgató és szenzuális, és most annyira ideillő.” Ez a trend szakít a bonyolult rutinokkal és az alapozó „sütésével” kapcsolatos tutorialokkal – ez olyan smink, amit ujjal kell felvinni.
Általában Dumont-nak 40 perc fókuszált munkája kell, hogy átalakítson, de amikor belenézek egy tükörbe, egy Margaret Keane-festményt látok magam helyett. Egyszerre rémült és lenyűgözött vagyok. Minden vonás – a szemöldököm, a szemem, az ajkam – megnagyobbodottnak és feltűnőnek tűnik. Magasabbnak, élesebbnek érzem magam, és ideges vagyok, hogy bárki is így lát. Hallom, ahogy a férjem suttogja kilenc hónapos fiunknak: „Biztosan azon tűnődsz, ki az a nő!”
Elkések, ezért gyorsan felveszek egy felsőt az One Of-tól – a világ legkívánatosabb parti ruháinak alkotójától – és egy pár fekete Kallmeyer farmert, majd sietek le a városba, ahol találkozom Monicával, aki Los Angeles-ből látogat ide.
Bátran, több ajakceruzát viselve, mint valaha, sikerül egy last minute vacsorafoglalást szerezni a The Corner Store-ban, egy olyan étteremben, ami annyira népszerű, hogy Taylor Swift is kétszer járt már ott. Mégis, úgy osontam be, mintha friss plasztikai műtétem lett volna. Napon pályázattal utazom és megyek be az étterembe, annak ellenére, hogy borult az idő és nedves volt a járda. Amikor végre nagy gesztussal leveszem őket, Monica felkiált, de a terem tele van velem együtt ragyogó nőkkel.
A bárnál észreveszek három sötét, fényes rúzst viselő embert és két krémszínű, gyöngyház-fényű szemhéjfestékes személyt, akik úgy néznek ki, mintha napon égtek volna. Épp bort akarok rendelni, amikor Monica megállít. „Cocktail arcod van” – mondja határozottan. Így martinit rendelünk.
Egy óra múlva már annyira elmerülök a beszélgetésben, hogy nem foglalkozom azzal, hogy egy járó csillám vagyok. Eszembe jut, hogy már jártam korábban is a Csillámföldön – nem a The Corner Store-ban, hanem a saját eljegyzési bulimon, ahol Suzy Gerstein sminkes fémes kobaltkék szemceruzát használt, mint egy filctoll, és én egy olyan Prabal Gurung ruhát viseltem, ami annyira tele volt csillámokkal és gyöngyökkel, hogy csörgött, amikor mozogtam. Az emberek elámultak, és én különlegesnek, szinte híresnek éreztem magam egész este. Egy másik alkalommal Los Angeles-ben Liz Lash sminkes, amikor meglátta a hát nélküli ruhámat, ragyogó mályvaszínű szemfestéket vitt fel, mielőtt tiltakozhattam volna – és imádtam. A The Corner Store-ban kiegyenesedtem. Két éjszaka öltözködés és móka. Nem érdemlek meg még egyet? Később Deney Adam, a MAC globális vezető művésze elmondta nekem: „A smink egy érzés – nem csak egy termék, amit felviszel magadra.” Én pedig csillognak éreztem magam.
Miután megjött a számla, továbbmentem egy búcsúztató bulira Chinatown-ban, ahol egy kompliment-özönnel fogadtak. De egy tükörfalban láttam, hogy Dumont munkája a nyár végi melegben kezd elhalványulni, és a többi vendég szol