Giambattista Valli Marokkót "megszállottságként" írja le, amely szerves részévé vált kreatív nyelvének. Resort kollekciójában Marrákes hatását – amely korábban már megjelent haute couture vonalában – egy könnyedebb, lazább értelmezésben öntötte formába. A tervek meleg vörösökben és sáfrány árnyalataiban pompáztak, rózsa és buganvillea mintákkal, amelyek olyan érzést keltettek, mintha frissen szedték volna le őket a kertből. A kollekció, híven Valli globetrotter esztétikájához, egy gyors menekülést kínált, miközben a talajon maradt. "Ki hibáztathatna bárkit is, ha szépségre vágyik egy egyre keményebb világban?" tűnődött Valli.

Valli mindig is a személyes meggyőződésből fakadó eleganciában és szépségben hitt, nem pedig a trendekben. Számára a stílus nem a legújabb dolgok üldözéséről szól – hanem valami időtlen megragadásáról. "Az emberek azt hiszik, a klasszikus, harmonikus szépség uncsi vagy elavult," mondta vállat vonva, közömbösen a divat szeszélyeivel szemben.

Ez a kollekció tökéletes egyensúlyt teremtett a romantika és a realizmus között. A lengő ruhákat elegánsan drapált felsőrészek ékesítették, a csipke slipruhák karcsú kiskabátos ujjakkal rendelkeztek, a bohém ruhák pedig játékos aszimmetriával lebegettek. Ezeket a levegős sziluetteket letisztult miniruhák és könnyű anyagokból készült, szabott rövid öltönyek egészítették ki, hímzett babucsokkal és horgolt tarboosokkal, hogy egy kis különc bájt adjanak az egésznek. Ez volt Valli álmodozó és gyakorlatias stílusának jellegzetes keveréke – bizonyíték arra, hogy a stílus egyszerre lehet kaprichózus és viselhető.